Karantén

2021. március 7-én tapasztaltam lázat és hidegrázást az esti órákban.

Akkor még nem gondoltam arra, hogy ennek bármi kapcsolata lenne a  világjárványhoz.

A háziorvosomat másnap reggel hívtam fel telefonon, aki szintén ezt erősítette meg.

Március 9-én enyhe száraz köhögést tapasztaltam. Háziorvosom elrendelte a karantént visszamenőleg március 7-től kezdődően.

A tünetek kialakulását megelőzően három héttel kezeletlen homloküreg gyulladás szerű tüneteim voltak,azaz fájt az orrnyergem, a homlokon, a szemgödröm, a halántékomon pedig erős szorítást éreztem. Ezek a tünetek a karantén alatt is megmaradtak. 

Ezen tüneteket napi többszöri orr -átmosással igyekeztünk kezelni.

A lázam enyhe volt, nem ment 38 fok fölé, ezért nem is csillapítottam. Reggelente csak hőemelkedést tapasztaltam, este lázat. Ez így ment egészen március 11-ig.

Aznap a háziorvos elrendelte a hivatalos tesztelést.

2021.03.13-án az OMSZ munkatársai felkerestek a lakhelyemen és a házunk előtti parkolóban egy személyautó hátsó lökhárítójára ültetve gyorstesztet végeztek, ami orrból vett mintát jelentett.

Rögtön pozitív lett a teszt eredménye.

 

A tesztelés után 2 nappal újra belázasodtam, akkor már 38,7 lett az érték, ezért Algopiryn-t kezdtem szedni, a köhögés csillapítására pedig Sinecod-t írt fel a háziorvos a felhőbe.

A párom szintén elkapta, neki egyszer volt hőemelkedése és a karantén végéig szárazköhögése.

Antibiotikumot nem kaptunk és Favipiravir-t sem.

 

A torkomban azt éreztem, mintha valami le lenne rakódva, de nem tudom felköhögni.

A karantén elejétől elkezdtünk C/D vitamint bevinni, mézet, hagymát, fokhagymát, gyümölcsöket fogyasztottunk.

Krónikus fáradságot éreztem, ha épp nem voltam lázas, igyekeztem felkelni, sétálni a lakásban.

Általában az oldalamon aludtam, a hason alvás nem esett jól.

Összességében az előzményekben vázolt pihenés utáni vágy megvalósult, jó volt itthon lenni, pihenni.

Még ha nem is ebben a formában szerettem volna.

A legrosszabb az egész időszak alatt az volt, hogy a háziorvosi rendelőt nehéz volt telefonon elérni.

Folyamatosan foglalt volt a vonal.

Felhívták a figyelmünket, hogy amennyiben rosszabbodást tapasztalunk, úgy ne a háziorvost, hanem a 112-t hívjuk.

Ez azért nem volt olyan jó tapasztalás.

Kicsit így magunkra maradtunk a problémával.

Interneten kezdtünk tájékozódni, próbáltuk ön-gyógyítani magunkat.

Ez lassan eredményre vezetett. 3 hét után oldották a karantént, akkor kezdődtek csak a problémák...